2011. október 17., hétfő

Koobe Junior vs. Kindle 4 NT

Nemrég jelent meg az Amazon új Kindle kollekciója, ennek örömére úgy döntöttem, hogy nem vacilálok tovább, rendeltem hát egy Kindle 4 (nem érintős - azaz NonTouch) készüléket. Jónéhány napi használat, internetes fórumok böngészése és közben több könyvnek már a Kindle-n való elolvasása után úgy gondoltam ideje leírni a tapasztalataimat - természetesen minden egyes tulajdonságot az öreg Juniorral összehasonlítva.

KÜLSŐ: Az új Kindle szép, elegáns, minőségi anyagokból készült. Ez az egyik pont, ahol a Koobe sajnos nagyon lemarad, már-már gagyinak tűnve az Amazon új üdvöskéjéhez képest. Van persze előnye az olcsónak tűnő, matt műanyag borításnak is: soha nem csillan meg rajta a lámpa fénye, ellentétben a Kindle elegáns, ámde fémesen csillogó felszínével, ahol néha azért ez kissé zavaró (bár tényleg csak minimális mértékben, és leginkább szerencsére akkor, amikor maga a képernyő is becsillanna). Méreteiben a Kindle a 6"-os képernyő ellenére alig nagyobb, ráadásul vékonyabb - nagykezűeknek valószínűleg emiatt már kényelmetlen is kézben tartani, jól jöhet hozzá egy tok.



HARDVER: A másik terület, ahol szegény Koobe nagyon lemarad. A Kindle gyors, várakozás alig van, minden gombnyomásra rögtön reagál. A döcögös Koobe után kész felüdülés a menükben mászkálni, nem telik hosszú percekbe, amíg egy néhányszáz könyvből álló gyűjteményt végigpörgetünk, és nem fordul elő, hogy olyan lassan reagál a készülék a gombnyomásra, hogy azt hisszük, már meg is feledkezett rólunk. Az ötirányú navigációs gomb nagyszerűen működik, ez a rész tehát ötös.
Olvasás közben azért már nem jelentős ez a sebességbeli előny. Maga a lapozás kb. hasonló gyorsaságú, a lapozás művelete pedig a Koobe-n sokkal kényelmesebb,  a jog-dial itt verhetetlen: hangtalan, könnyen mozgatható, egy kézzel is erőfeszítés nélkül, kézreállóan használható. A Kindle lapozógombja ehhez képest nem az igazi: kissé nehézkes, túl nagy erőt igényel a lenyomása ahhoz, hogy egy kézben tartva a készüléket igazán komfortos legyen.
Ami még plusz az Amazon készülékében az a WiFi. Internetet is lehet ugyan vele böngészni, de nem emiatt jó (ehhez még kissé kezdetleges a böngésző), hanem mert ennek segítségével asztali gépünkről egy kattintással tudunk internetes cikkeket küldeni a Kindle-re (számos alkalmazás képes erre, én a SendToReader nevű szolgáltatást használom), hogy aztán monitor helyett akár ágyban fekve, szemkímélő e-inken olvassuk a minket érdeklő híreket, blogbejegyzéseket, stb.

KÉPERNYŐ: A Pearl kétségtelenül szebb, mint a Vizplex, a háttér kissé világosabb, a feketék feketébbek - a Kindle képernyője tehát tisztább, kontrasztosabb érzést nyújt, ennek ellenére hanyatt nem estem a különbségtől, a módosított Droid Serif karakterkészlettel már a Junior is bőven komfortos volt. Ami biztos, hogy fény mindkét képernyőnek kell, és mindkét típus le van még maradva egy papírkönyv kontrasztjától. (Bár az igazat megvallva ezt olvasás közben soha nem érzem, a különbségek leginkább akkor látványosak ha egymás mellé tesszük a készülékeket és egy hagyományos könyvet.)



SZOFTVER: Itt bizony a CoolReader továbbra is nyerő. A menürendszer persze a Kindle-n is oké, az olvasó résszel sincs nagy baj, csak éppen hiányoznak a CoolReader széleskörű beállítási lehetőségei. Karakterkészletet váltani csak egy rejtett szövegfájl módosításával vagy egy Calibre plugin használatával lehetséges, ugyanezen úton lehet a margó méretét módosítani illetve a sorkizárás módját megváltoztatni. Alapból lehet ugyan betűméretet és sortávolságot állítani, de igencsak korlátozottak a választási lehetőségek (képtelen vagyok pl. a Koobe-n megszokott méretű Droid Serifet elővarázsolni, választhatok a megszokottnál kisebb vagy nagyobb betűképet - és a két méret között nem 1-2 pont a különbség). Nincs lehetőség elválasztásra sem, és (legalábbis számomra) nagyon hiányoznak a CoolReader elegáns lábjegyzetei.
Ami viszont nagyon tetszik a Kindle-n, az a szótárazási lehetőség: összehasonlíthatatlanul egyszerűbb a navigációs gomb segítségével az ismeretlen szóra állni, mint a Koobe faramuci módszerével bevinni azt.
(Egyszer talán lesz CoolReader a Kindle 4-re is, jelenleg azonban még az ehhez szükséges jailbreak is messze van...)

FORMÁTUMOK: Itt látszólag a Koobe a nyerő, hiszen számos formátumot támogat. A gyakorlatban ez szerintem nem akkora előny. A Calibre (esetleg az Amazon konvertáló szolgáltatása) segítségével lényegében bármiből egyszerűen gyárthatunk olvasható minőségű PRC/MOBI-t, igényes publikációhoz pedig mindenképpen kézimunka kell.

Kísérletezéseim során örömmel fedeztem fel, hogy a szerkesztett (azaz tartalomjegyzékkel, fülszöveggel,  lábjegyzetekkel, stb. ellátott)  fb2 állományaimból a Calibre egész pofás MOBI-t tud készíteni (még fizikai tartalomjegyzék is készül, azaz a navigációs gombbal lehet a fejezetek között lapozni), és ehhez csak egészen minimális buhera szükséges (a Calibre könyvtár mélyén lévő fb2.xls fájlt kell igényeinknek megfelelően módosítani, illetve szükség lehet némi Search/Replace-re a konverzió során bentmaradó angol szavak - notes/annotation - miatt). 

Hogy melyiket választanám a két készülék közül, ha csak egy maradhatna? Mindent összevetve  természetesen a Kindle-t - persze azért ráraknék egy CoolReader-t (ez még megvalósulhat), és egy jog-dialt a lapozáshoz (ez viszont elérhetetlen...), és akkor lenne igazi öröm és boldogság...

2011. szeptember 1., csütörtök

Öreg Koobe nem vén Koobe

Hiába öreg már a készülék, az orosz programozók rendületlenül fejlesztik hozzá az újabb és újabb firmware-eket. Bár a blog első bejegyzésében említett és javasolt lbook firmware utoljára márciusban frissült, és sajnos meglehetősen bugos lett (lassú is, fagy is), Buggins kartárs szerencsére nem tétlenkedik, és rendszeresen friss és javított verziókkal rukkol elő.

Íme a legutóbbi teljes firmware:

Valamint a még újabb, firmware frissítés nélkül telepíthető CoolReader:

Emellett találtam egy újabb Droid Serif karakterkészlet változatot, ami talán még az előző verzióknál is kontrasztosabb:


A fenti CoolReader változatot tesztelve vettem észre egy érdekes és hasznos dolgot. A doc illetve mobi/prc állományokat fb2-re átnevezve mostantól a CoolReader-rel is megnyithatók, így ezeknél az állományoknál is kihasználhatóak lettek a CoolReader széleskörű beállítási lehetőségei.* Ez egyben azt is jelenti, hogy az öreg Junior lényegében az összes elterjedt formátumot (epub, mobi/prc, doc, rtf, txt, htm) képes komfortosan és jól olvashatóan megjeleníteni!
UPDATE: Egy kicsit hosszabban tesztelve ezt a lehetőséget sajnos azt kell mondjam, még erősen kísérleti állapotban van. Doc formátumnál nem működik a karakterkészlet váltás (bár minden más igen, és még így is sokkal használhatóbb, mint a Koobe alap doc olvasója), bizonyos prc-k nem nyithatóak meg, másoknál nem emlékszik arra, hol csuktuk be a könyvet. 

2011. február 17., csütörtök

Koobe újratöltve

Valamikor 2009 eleje táján hallottam  először e-inket használó eszközökről. Sokat olvasó ember lévén hamar felcsigázta a fantáziámat a dolog. Olvastam én ugyan korábban is elektronikus kütyükön (1,9” kijelzőjű mobilon, netbookon), de mindegyiknek volt valami nyűgje (leginkább a gyakori, sokszor napi akkutöltés zavart), így ez a papírhoz hasonló kijelzővel rendelkező, 1 töltéssel is hetekig működő találmány valóságos megváltásnak tűnt. Volt azonban ezekkel az eszközökkel egy aprócska probléma - az áruk. Emiatt kb. 1,5 évig rágódtam, majd látva, hogy nem akarnak se olcsóbbá válni, se technikailag különösebb fejlődést mutatni fogcsikorgatva bár, de rászántam magam a vásárlásra. Elérhető, kipróbálható készülék akkoriban a Koobe volt felénk, így egyértelmű volt a dolgok menete: üzletbe be, Koobe Classicot és Juniort megnéz, e-inken fellelkesül, Juniort megvesz. (Természetesen egy hónap múlva bejelentették a Pearl kijelzőt, 2-3 hónap múlva féláron Kindle 3-at lehetett rendelni. Máig meggyőződésem, hogy az én vásárlásom kavarta fel az addigi állóvizet...)
Az első benyomások nem voltak egyértelműen pozitívak. Nem volt igazi a kontraszt, nem volt igazi a testreszabhatóság, valahogy hiányzott a valódi komfort. Szerencsére még mielőtt nagyon nekikeseredtem volna, találkoztam itt a blogon egy sokat sejtető képernyőmentéssel, majd ennek nyomán,  Arturo kolléga tanácsaival ellátva (Ezúton is köszönöm a tippeket!) nekiláttam a kis Koobe tuningolásának.

Firmware
Hamar rájöttem, hogy az alap firmware (ami a Koobe.hu oldalról is letölthető) jó-jó ugyan, de nem az igazi, messze nem használja ki a gép képességeit teljes mértékben. Bár később még részletesen lesz róla szó, elöljáróban csak annyit, hogy az általam preferált megoldások az fb2 formátumra vannak optimalizálva. Nem részletezném nagyon  a próbálkozásaimat, lássuk a két győztes firmware-t:


1. Lbook

Orosz gyártmány, a stabil verzió a http://lbook.ua/ru/downloads/ oldalról tölthető le (Segítségképpen: V5=Koobe Junior, V3=Koobe Classic, V3+=Koobe Classic Plus).
Vállalkozó kedvűek az éppen aktuális friss verziókat a következő orosz fórumon találhatják meg: http://www.the-ebook.org/forum/viewtopic.php?p=593732#593732  


2. Jotas

Spanyol találmány, a változatosság kedvéért szintén egy fórumról tölthető le: http://www.lectoreselectronicos.com/showthread.php?3086 (jotas=Koobe Classic, jotas+=Koobe Classic Plus, jotas-=Koobe Junior)

A két firmware azonos alapokra épül, mindkettő a CoolReader programot használja, amely széles körű beállítási lehetőségekkel rendelkezik: választható a karakterkészlet, állítható a karakterméret, a sortáv, a margó, képes lábjegyzeteket kezelni (és tényleg lábjegyzetként megjeleníteni!), tud külső szótáradatbázist használni, a fejlécben mutatja az aktuális könyv címét, aktuális és össz oldalszámát, sőt “progress bar”-ral is rendelkezik, amely megfelelő alapanyag esetén a fejezeteket is jelzi. Természetesen tud oldalszámra ugrani, illetve egy gombnyomással tudunk a fejezetek között is váltani.

Beállítási lehetőségek a CoolReaderben

A jotas-féle firmware rendelkezik néhány előnnyel:
  • A karakterméret 1 pontonként állítható - szemben az lbook 2 pontos lépésközével.
  • A beépített magyar elválasztás egészen  használható. (Lbook esetén számomra meglepő módon a finn lett az ideális választás, közel hasonló eredményeket produkál, mint a jotas-féle magyar. Érthetetlen...)
  • A szótár rész  rugalmasabb, nem ijed meg pl. a többes számú alakoktól.

(Sajnos Koobe Junioron a jotas-féle firmware meglehetősen instabil, így én minden apró hátránya ellenére maradtam az lbooknál.)

(Firmware telepítése: A letöltött, kicsomagolt, .bin formátumú állományt másoljuk fel egy SD kártyára. A kártyát helyezzük a kikapcsolt készülékbe, majd egyszerre nyomjuk le a gép bal oldalán található jobbra gombot és a Power gombot. A megjelenő kérdésre nyomjuk meg az OK gombot, majd a telepítés végén bármely billentyű megnyomásával indítsuk újra a készüléket)

Haladóknak: Lehetőség van arra is, hogy az újabb CoolReader verziókat a teljes firmware cseréje nélkül kipróbáljuk. Ehhez a fenti orosz fórumról tölthetjük le időről-időre a gépünknek megfelelő friss programot (cr3_vx..... néven). A használatba vételhez a gép/SD kártya főkönyvtárában hozzunk létre egy .cr3 nevű (jotasnál lib) könyvtárat, majd ide másoljuk be a kicsomagolt cr3 állományt.

Font
Bár ez igazán egyéni preferencia kérdése, én eddig két fonttípust használtam hosszabb távon. Az egyik a jól ismert Gentium Book Basic. A másik a Droid Serif család  egy módosított, vastagított változata, ami DroidMod néven fut. Számomra jelenleg az utóbbi jelenti a legkellemesebben olvasható, legkontrasztosabb megoldást.
Új karakterkészletek telepítése nagyon egyszerű, a gép/SD kártya főkönyvtárában hozzunk létre egy fonts nevű könyvtárat, majd ebbe másoljuk  be a használni kívánt típusokat.

Formátum
Alapvetően elmondható, hogy ami a CoolReaderrel megnyitható az oké, a többi formátum (prc, pdf, doc, epub*) olvasható, de a CoolReader után kevés. (Ami abszolút használhatatlan az a djvu, amihez a képernyő egész egyszerűen kicsi, illetve a lit, ami szinte mindig lefagy.)


CoolReader: A Koobe motorja. Olvassa a htm, txt, rtf állományokat, de a fő formátuma az fb2. Mindegyik formátumot külön konfigurálhatjuk részben a CoolReaderen belül, részben külön css file-okkal (A jotas-féle fórumról több css minta letölthető, pl. ez.) Txt és rtf esetén a formázások alapján a fejezeteket is megpróbálja eltalálni (amiből aztán automatikusan tartalomjegyzék készül), nem mindig teljes sikerrel. Ha az rtf állományaink kalapos ő-ű-vel jelennek meg, érdemes átfuttatni őket az RTF Unicode Converter programon.
Html formátumban lementett blog a CoolReaderben.
*Az epub nem csak az ADE parserrel, hanem a CoolReaderrel is beolvasható, ennek két módja van. Az egyik, hogy átnevezzük az *.epub file-t *.epub.fb2-re, innentől ugyanúgy kezeli a rendszer, mintha valódi fb2 lenne. A másik megoldás, hogy hosszú gombnyomással nyitjuk meg a file-t. Ekkor feljön egy kis menü “Megnyitás, Másolás, Törlés” lehetőségekkel. A Megnyitást választva az ADE helyett a CoolReader fogja az adott epub állományt megnyitni.
File menü. A Másolás segítségével a belső memória és az SD kártya között cserélhetünk file-okat, a Törléssel a számítógéphez való csatlakozás nélkül törölhetjük az állományokat.

Fictionbook, azaz fb2. XML alapú formátum, a CoolReaderhez hasonlóan orosz fejlesztés. Amit tud, az kevés, de majdnem elég. Néhány kiegészítéssel tökéletes e-formátum lehetne, de sajnos nem tudok arról, hogy még fejlesztenék.
Ha nem akarunk sokat vacakolni a Calibre segítségével is készíthetünk fb2 állományokat, de ha van kedvünk egy kicsit mélyebben belenyúlni a konverzió folyamatába, akkor érdemes az OOoFBTools nevű OpenOffice plugint használni. Megfelelően formázott rtf, doc, odt állomány esetén ez sem igényel a Calibre-nél sokkal több időt, lényegében percek alatt készíthetünk tartalomjegyzékkel, fejezetekkel, lábjegyzetekkel ellátott könyvet.
Fb2 formátumú könyvek gyűjteménye - a címek az állományokban lévő metaadatok alapján jelennek meg.

Az OOoFBTools használata:


Telepítés:
  • Csomagoljuk ki egy ideiglenes könyvtárba a letöltött zip csomagot. Két file-t találunk benne, amire szükségünk lesz: OOoFBTools.oxt és fb21_styles.ott.
  • Az OpenOffice-t megnyitva kattintsunk az Eszközök/Kiterjesztéskezelő/Hozzadás menüpontra, és válasszuk ki az előbb kibontott OOoFBTools.oxt állományt.
  • Ezután a Fájl/Sablonok//Szervező/Parancsok/Sablon importálása használatával telepítsük az fb21_styles.ott sablont. (Fontos, hogy mindkét alsó legördülő menü Sablonra legyen állítva, ellenkező esetben nem jön elő az importálás menü.)


Konverzió:

  • Nyissuk meg az OpenOffice-ban az átalakítani kivánt fájlt. Ez esetemben már korrektúrázott, formázott alapanyag szokott lenni, hogy idáig hogyan jutunk el, az a Hogyan csináljunk igényes Mobipocket publikációt? posztban nagyszerűen és részletesen le van írva.
  • Kattintsunk az OOoFBTools/Load Styles Template In Text menüre, ezzel fogjuk betölteni a konverzióhoz szükséges stílusokat.
  • Ha az alapanyag eleve tartalmaz formázásokat, azaz a fejezetcímeknek külön stílusa van, akkor az OOoFBTools/Set User Styles menüpont alatt írjuk át a megfelelő stílusneveket. (A példa rtf állomány kétszintű fejezetstrukturát használ heading 1 és heading 2 elnevezésekkel, ezekre módosítsuk az alapértelmezett Level 1 és Level 2 stílust.)
  • Ha az eredeti fájl nincs így megformázva, akkor a szövegben állítsuk át a fejezetcímek stílusát Alapértelmezettről a megfelelő Level-re.
  • Ha indokolt, használjuk az egyéb stílusokat. Nem sok van belőlük: Annotation, Subtitle, Poem, Cite, Epigraph.  Az Annotationt én fülszövegként használom (de általában nem az OpenOffice-ban, hanem később teszem be, erről még lentebb lesz szó), a Subtitle-t pedig olyan fejezetcímeknél, amelyeket nem akarok a tartalomjegyzékben megjeleníteni. A maradék három (azaz vers, idézet, mottó) akár ki is hagyható, persze ha tökéletességre és minél pofásabb szövegképre törekszünk, használjuk nyugodt szívvel.
  • Végül, ha szükséges lépjünk be az OOoFBTools/Text Corrector menübe. Itt számos korrektúrázási lehetőséget találunk, melyekről hosszabban nem írnék. (Nem is igazán próbáltam még őket, ha rossz az alapanyag és javítani kell, azt általában manuálisan teszem - de inkább kerülöm a sok munkát igénylő állományokat...) MEK-es anyagoknál egyetlen menüpontot használok rendszeresen, ez a Remove smooth Division of Word, ami a bentmaradt felesleges elválasztásokat tünteti el.
  • Ha mindezzel készen vagyunk mentsük el a file-t.
  • Jöhet a tulajdonképpeni átalakítás. Kattintsunk az OOoFBTools/Export to fb2 format... menüpontra. A feljövő ablakban csak a piros betűvel jelölteket (azaz a könyv műfaja, írója és címe) kötelező kitölteni, de megadhatjuk a fordító nevét, ha sorozatról van szó a könyv abban elfoglalt helyét, illetve a papírkiadás adatait is.
  • Ha ezzel is megvagyunk kattintsunk a Create fb2 file gombra, dőljünk hátra, és várjuk meg amig elkészül a végleges fb2 file, amit akár rögtön fel is tölthetünk az olvasóra.

FictionBook Editor

Bár megfelelően használva az OOoFBTools korrekt végeredményt ad, előfordulhat, hogy ezt-azt utólag kell korrigálni vagy megváltoztatni. Mivel a  forrásdokumentumból történő konverzió időbe telik (nagyobb állományok esetén akár hosszú perceket is igénybe vehet), természetesen nekiálltam keresgélni, nincs-e olyan program, amivel magát az fb2 állományt lehetne szerkeszteni. Találtam is egy nagyszerű alkalmazást,  nevezetesen a FictionBook Editort. (Bár van újabb változat, az időnként panaszkodik az OOoFBTools által készített fb2-kre, ezért én a régebbi, de tökéletesen működő 2.4 verzió mellett maradtam). Nem meglepő módon ez is orosz gyártmányú program, ebből adódik egyik hátránya is: a menüpontok egy része nincs lefordítva. Szerencsére ez a mindennapi használatban nem zavaró, hiszen csak a program Script részét érinti, bár tartok tőle, hogy hasznos dolgokból maradtam ki a nyelvi nehézségek miatt...
Nagyon nem szeretném részletezni a használatát, a menüpontok nagy része az OOoFBTools-szal  való megismerkedés után már adja magát.
A program három hasznos nézettel rendelkezik, úgy mint Description, Body és Source.

  • Description:  Itt az OOoFBToolsban már bevitt metadatokat szerkeszthetjük. Ugyancsak itt adhatunk képes borítót a könyvhöz. Az felső menüsorban az Add/Add Binary Object-re kattintva töltsük be a kívánt képet, majd Coverpage felírat alatti legördülő menüben válasszuk ki a már betöltött ábrát.
  • Body: Ebben a nézetben bal oldalon a könyv szerkezetét, fejezetfáját láthatjuk, a főablakban pedig magát a szöveget szerkeszthetjük WYSIWYG módban. Az apróbb javítások, szerkesztések mellett én itt szoktam a fülszöveget is beszúrni a kész könyvbe. Ugyanitt van lehetőség képek beillesztésére a szövegbe az Add Binary Object, majd Add/Image menüpontok használatával. (A felugró Insert Clear Image? kérdésre Cancel-t válaszoljunk) 
  • Source: Itt a könyv XML alapú forrását láthatjuk, ha jártasak vagyunk ebben (vagy akár a HTML-ben), akkor közvetlenül a forrást is tudjuk szerkeszteni.
Fb2 formátumú, minden jóval ellátott könyv a CoolReaderben.

Szótár
Nagygabe-nak köszönhetően rendelkezésre áll a remek Angol-magyar 1.6 szótár. Mivel QWERTY billentyűzet a Kooben nincs, a komfort nem az igazi, a virtuális billentyűzet elsőre mindenképpen szokatlan, de hamar bele lehet jönni.
A szótár telepítése a szokásos logikát követi:  az SD kártyán kell létrehoznunk egy dict nevű könyvtárat, ebbe másoljuk be a kicsomagolt állományokat.